Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Házirend II. (részlet)

2014.12.05

Személyi térítési díj számítására

és megfizetésére vonatkozó fõ szabályok 

 

A személyi gondoskodást nyújtó ellátásért intézményi térítési díjat kell fizetni. Ennek összegét az intézet fenntartója, a Tépe Közseg Önkormányzata Képviselõtestülete évente állapítja meg a térítési díj megfizetésérõl rendelkezõ 29/1993. (II. 17.) Kormány rendelet szerint, melyet a helyi önkormányzati rendeletében foglaltak szerint kell megfizetni.

 

Az intézményi térítési díj összege alapján  az intézet vezetõje az ellátott havi rendszeres jövedelme alapján személyi térítési díjat határoz meg, mely nem lehet több az intézményi térítési díjnál, vagy az ellátott jövedelmének 80 %-nál.

 

A személyi térítési díj összegét az intézményvezetõ konkrét összegben, tíz forintra kerekítve állapít meg és arról az ellátást igénylõt, illetve törvényes képvisleõjét az ellátás igénybevételét megelõzõen írásban tájékoztatja.

 

A személyi térítési díjat a kötelezett (lakó, törvényes képviselõje) havonta utólag, a hónapot követ hónap 10-ig köteles megfizetni.

 

Intézményünkben az  2/2013. (II. 11.) helyi önkormányzati rendelet alapján az intézményi térítési díj összege:

                                                   2013. 03. 01.-tõl 84.000,-Ft/hó,  2.800,-Ft/ nap.                                                                                                                       

                                                             

Az intézmény vezetõje ellenõrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörtént-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézényvezetõ 15 napos határidõ megjelölésével a fizetésre kötelezett személy tírásban felszólítja az elmaradt térítési dí befizetésére. Ha a kötelezett a díjhátralékát nem rendezi, az intézményvezetõ a  fenntartót tájékotatja a térítési díjhátralék behajtása érdekében.

 

A fenntartó intézkedik a térítési díjhátraléknak a behajtásáról az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint.

 

 

                                                                17

A személyi térítési díj és a befolyt térítési díj különbözetét az intézményvezetõ nyilvántartja és az ellátott halála esetén hagyatéki teherként az eljáró közjegyzõnek bejelenti.                                                              

 

Távollét esetén fizetendõ térítési díj:

   

  • Egy naptári évben összevontan két hónapot meg nem haladó távollét idejére –

melyben a rendszeres hétvégi távollét nem számítható be – a személyi térítési díj 20

%-a,

  • két hónapot meghaladó távollét esetén : az egészségügyi intézményben történõ kezelés idõtartamára a személyi térítési díj 40 %-a, egyéb esetben a személyi térítési díj 60 %-a fizetendõ.

 

Költõpénz:

 

Az 1993. III. törvény (Szt.) 117/A. §- (1.) bekezdése szerint költõpénzt kell biztosítani minden intézeti ellátottnak.

 

A költõpénz összege nem lehet kevesebb a térítési díj megállapításának alapját képezõ  rendszeres havi jövedelem 20 %-nál, illetve a rendszeres havi jövedelem hiányában a az év január 1.-jén megállapított legkisebb (nyugdíjminimum)  nyugdíj 20 %-nál, melyet az intézet saját költségvetése terhére fizet az ellátottnak.                                                             

 

                                                                    XII.

 

                          Az intézménybõl való eltávozás és visszatérés rendje

 

Az intézményben az ellátottak személyes szabadsághoz szabadság gyakorlásához való jog nincs korlátozva.

A kimenõ jellegû eltávozáshoz csak az szükséges, hogy az ellátott a  távozási szándékát jelezze az intézményvezetõnek, illetve a vezetõ ápolónak.

 

20 órát meghaladó távollét már eltávozásnak minõsül, mely csak abban az esetben tagadható meg, ha a kezelõorvosának szakvéleménye az eltávozást nem javasolja (az ellátott önmagát, vagy másokat veszélyeztetõ egészségi, vagy mentális állapota miatt.)

 

Amennyiben a távollevõ ellátott a visszatérésben akadályozott, vagy meg kívánja hosszabbítani, azt írásban, vagy telefonon köteles az intézetvezetõnek, vezetõápolónak jelezni.                                                                

                                                                    

Engedély nélküli távollétnek minõsül, ha a lakó a bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, vagy ha a szabadságra az intézményvezetõ hozzájárulása nélkül távozik el, vagy a visszatérésre meghatározott idõben nem érkezik vissza az intézetbe.

                                                                       18       

Engedély nélküli távollét esetén, amennyiben a lakó tartózkodási helyének felkutatása nem vezet eredményre, a rendõrségre kell bejelentést tenni. Az eltûnt személy körözéséhez az intézményvezetõ tájékoztatja a rendõrséget az eltûnés körülményeirõl, a keresett lakó vélhetõ tartózkodási helyérõl és rendelkezésre bocsátja a lakó személyi adatait, személyleírását, fényképét.                                                                                                  

                                                              XIII.

           

               A korlátozó intézkedések alkalmazására vonatkozó szabályok

 

Alapelv: személyes szabadságában bármely módon kizárólag a veszélyeztetõ, vagy közvetelen veszélyeztetõ magatartást tanúsító személy, ellátott korlátozható!

 

Amennyiben az intézmény ellátottja önmagára, vagy másokra közvetlen veszélyeztetõ magatartást tanusít, az intézet köteles „az egészségügyrõl" szóló XXX. Törvény, az 1993. III. törvény V. fejezete 94 §-ban, valamint a 60/2004. (VII. 6.) ESZCSM. rendelet szabályai szerint eljárni.

 

Veszélyeztetõ magatartásnak minõsül, ha a lakó pszichés állapotának zavara következtében saját, vagy mások életére, egészségére, testi épségére jelentõs veszélyt jelenthet, de a megbetegedés jellegére tekintettel a sürgõs intézeti gyógykezelésbe vétel nem indokolt.

 

Közvetlen veszélyeztetõ magatartásnak minõsül, ha a lakó pszichés állapotának akut zavara következtében saját, vagy mások testi épségére, egészségére, életére közvetlen és súlyos veszélyt jelent.

 

Amennyiben az intézmény lakója veszélyeztetõ magatartást tanúsít, vele szemben korlátozó intézkedés alkalmazható.

 

Korlátozó intézkedés alkalmazására csak a lakó pszichés megnyugtatásának megkisérlését követõen kerülhet sor. A korlátozó intézkedés, eljárás  - a szabad mozgásban történõ korlátozás, illetve farmakológia, az intézényen belüli elkülönítés, vagy ezen eszközök komplex alkalmazása- nem lehet büntetõ jellegû és csak addig tarthat, illetve az adott helyzethez igazoldóan csak olyan mértékû lehet, amely a veszély elhárításához feltétlenül szükséges.

 

Megelõzés: az intézet törekszik az ellátottak életét úgy alakítani, hogy az megfeleljen életkoruknak, egészségi-mentális állapotuknak, életritmusuknak és az együttélés követelményeinek.

 

A gondozás-ellátás során az emberi méltóságot minden munkatársnak – a legszélsõségesebb esetekben is – tiszteletben kell tartani.                                                        

 

 

                                                            

                                                                      18

TILOS az ellátottat: megütni, vagy bármely módon bántalmazni,

                                 megfélemlíteni, megfenyegetni, sértõ kifejezéssel illetni,

                                 indulatosan, durván szólítani,

                                 megszégyeníteni, kiszolgáltatottság érzését szándékosan erõsíteni,

                                 bûntetésbõl bezárni, holmijától megfosztani, élelmét megvonni.

Ezen szabályok megszegése fegyelmi felelõsségre vonást eredményez.

 

                                                           XIII.

             

           Az intézeti jogviszony keletkezése és megszünése, illetve megszüntetése

 

Az intézményi ellátások igénybevételének módja a HÁZIREND III. fejezete szerint történik.

 

Az intézetben a felvétel a leendõ lakó és  törvényes képviselõje, vagy csak a törvényes képviselõ kéelme alapján szakorvosi javaslat , illetve az elõgondozást követõen kerül sor. Az intézetbe való beköltözés idõpontjáról a sürgõsség és férõhelyek alakulásának megfelelõen az intézményvezetõ dönt

 

Az ellátás igénybevételére az intézényvezetõ az ellátást igénybevevõvel, iiletve a törvényes képviselõjével megállapodást köt, mely keletkezteti az intézényi ellátás kezdetét.

Felvételkor az új lakó tájékoztatást kap az intézményi ellátás tartalmáról, feltételeirõl, kapcsolattartási lehetõségeirõl, jogaikról, kötelességeikrõl, az otthon házirendjérõl.

 

A lakó, illetõleg a törvényes képviselõje beköltözéskor nyilatkozik arról, hogy a HÁZIREND-et megismerte, annak tartalmát tudomásul vette, annak szabályait betartja.

 

Az intézményi jogviszony külön intézkedés nélkül megszûnik az alábbi esetekben:

 

  • az intézmény jogutód nélküli megszûnésével,
  • határozott idejû elhelyezés esetén a megjelölt idõtartam lejártával,
  • az ellátást igénybevevõ halálával.-

 

Az intézményvezetõ az intézményi jogviszony megszüntetését kezdeményezheti az alábbi esetekben:

 

  • a lakó, illetve törvényes képviselõjének a jogviszony megszüntetésére vonatkozó bejelentése alapján megállapított idõpontban,
  • ha az elhelyezés feltételei nem állnak fenn, vagy a lakót a szakértõk bizottság javaslata alapján másik intézményben kell elhelyezni,
  • ha a lakó a házirendet legalább három alkalommal súlyosan megsérti és az intézményi elhelyezés megszüntetését az intézet vezetõjének kezdeményezi.

 

                                                                           19

Súlyos normasértésnek minõsül, ha a lakó magatartásával, mulasztásával az együttélés szabályait úgy sérti meg, hogy az:

 

  • az intézményi lakóközösség biztonságos és nyugodt együttélését, a terápiás közösség elvei alapján kialakított életvitel folytatását igazolhatóan veszélyezteti,
  • az intézményi szolgáltatási kötelezettségének teljesítését lehetetlenné teszi.                                               

 

A normasértés bizonyítása az intézmény kötelezettsége. Nem kezelhetõ normasértésként, ha a lakó a házirend szabályait a pszichiátriai betegségével összefüggésben bekövetkezõ veszélyeztetõ állapotban sérti meg, ez esetben a korlátozó intézkedésre, illetve a kötelezõ gyógykezelésre vonatkozó szabályok alkalmazásával kell eljárni.

Amennyiben azonban a pszichiátriai betegséggel összefüggõ veszélyeztetõ magatartás kialakulása ok-okozati összefüggésben áll az aktuális alkoholfogyasztással és ez orvosi dokumentációval bizonyítható, a visszaélés egészségi állapotot érintó kockázatára és a normasértés jogkövetkezményeire vonatkozóan az intézetvezetõ az érintett lakót és törvényes képviselõjét korábban is figyelmeztette már, a közösség védelmében a normasértésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 

Az intézményi jogviszony megszüntetésérõl, az azzal kapcsolatos intézkedésekrõl a lakót/gondnokát értesíteni kell. Az intézményvezetõ az intézményi jogviszonyt megszüntetõ döntésével szemben a lakó/gondnoka az Érdekképviseleti Fórumhoz fordulhat.

 

Amennyien az Érdekképviseleti Fórum döntését is vitatja a bírósághoz fordulhat jogorvoslattal. Az ellátás megszüntetésével kapcsolatos intézkedés jogerõre emelkedéséig  lakó ellátásáról az intézmény gondoskodik.

 

Az intézményi jogviszony megszûnésekor/megszûntetésekor a felek (érintett örökös, jogutód) egymással elszámolnak:

 

  • a fizetendõ személyi térítési díjjal (hátralékkal, túlfizetéssel),
  • az intézmény tárgyi eszközeivel, azokban okozott kár megtérítésének módjával,
  • megõrzésre az intézmény részére átadott vagyontárgyakkal, letéti pénztárba leadott készpénzzel,
  • az ellátást igénybevevõ személyi leltárában szereplõ tárgyakkal.

.

                                                                      XIV.

 

                                        Az egyéni és közösségi vallásgyakorlása

 

Az intézet valamennyi lakóját azonos segítõ szemlélettel támogatja, vallási, felekezeti alapon különbséget nem tesz.

                                                                                                                                  

                                                                     20

Az intézet lakói társaikat nem zavarva vallásukat, hitéletüket szabadon  gyakorolhatják. Lehetõséget biztosítunk a különféle felekezetek képviselõinek részére a lakók meglátogatására, a velük való kapcsolattartásra, az egyéni vallási-lelki szükségletekhez (pl: gyónás, úrvacsora, utolsó kenet stb.) való hozzájutást kívánság alapján elõsegítjük.

Az intézetben a helyi református lelkész minden vasárnap délután istentiszteletet tart, melyen bárki résztvehet, és gyakorolhatja szabadon egyéni istenhitét, vallását.

 

                                                                     XV.

                             

 Az ellátottak  érdekvédelme, panaszok kivizsgálása

 

A közösségi együttélés normáinak elfogadását, folyamatos biztosítását célzó tájékoztatási kötelezettség.

 

Intézményi ellátás feltételeiről az elhelyezési kérelem benyújtásakor, illetve felvételkor a kérelmezőt és hozzátartozóját tájékoztatni kell (a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993 évi. III. tv. Alapján):

 

  • az intézményi ellátás tartalmáról, feltételeiről,
  • az intézmény által vezetett nyilvántartásokról,
  • gondozott és hozzátartozója kapcsolattartásának módjáról,
  • panaszjog gyakorlásának módjáról,
  • intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről,
  • az intézmény házirendjéről,
  • térítési díjról (teljesítés feltételeiről és mulasztás következményeiről)
  • a gondozott jogait és érdekeit képviselő szervezetekről.

 

Az intézmény az első pontban meghatározott tájékoztatási kötelezettségnek az alábbiak szerint tesz eleget:

  • az intézményi ellátás tartalmáról és feltételeiről készült rövid írásos ismertetőt és az ügyintézéshez szükséges információkat tartalmazó tájékoztatót a kérelem benyújtásakor a kérelmező és/vagy hozzátartozója részére (levélben, vagy az intézményben tett látogatás során a helyszínen) rendelkezésre bocsátja,
  • az intézménybe való felvételkor a személyzet arra feljogosított tagja a fenntartó által elfogadott Házirendet ismerteti, annak egy példányát áttanulmányozás céljára átadja, a gondozott és/vagy hozzátartozója a házirendben foglalt szabályok elfogadását aláírásával igazolja.
  • az ellátottnak joga van a szociális intézmény által biztosított ellátások igénybevételére, egészségügyi állapotának és szociális helyzetének megfelelően.
  • joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez
  • az ellátást igénybe vevőt megilleti személyi adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem.